A pszichrometrikus diagram olvasása

A hat vonaltípus olvasása

Száraz hőmérsékleti vonalak (függőleges egyenesek)

Az alsó skáláról egyenesen felfelé induló vonalak. A pontból egyenesen lefelé haladva olvassa le a tengely értékét.

Nedvességtartalom-vonalak (vízszintes egyenesek)

A jobb oldali g/kg skála felé vezető vízszintes vonalak. A pontból jobbra haladva olvassa le az értéket. Az egy vízszintes vonalon lévő pontoknak a harmatpontja is azonos.

Relatív páratartalom-görbék

A legfelső telítési görbe a 100%, alatta azonos alakban következik a 90%, 80% stb. Ha a pont két görbe közé esik, a távolságok arányából becsülhető az érték.

Nedves hőmérsékleti vonalak (ferde vonalak)

A telítési görbén lévő skáláról induló, jobbra lefelé haladó ferde vonalak. A ponton átmenő vonalat követve balra fel a telítési görbéig, ott olvassa le a hőmérsékletet. Az entalpiavonalakkal csaknem párhuzamosak, de nem azonosak.

Entalpiavonalak (enyhe lejtésű ferde vonalak)

A diagram bal felső szélén kívüli entalpiaskáláról (kJ/kg) jobbra lefelé húzott ferde vonalak. Helyezzen vonalzót a ponton át ezekkel párhuzamosan, és olvassa le a külső skálán.

Fajtérfogat-vonalak (meredek ferde vonalak)

Meredek ferde vonalak 0,01 m³/kg közönként; két vonal között arányosan becsülhető az érték. A légmennyiség tömegárammá alakításához használatos (kg/h = m³/h ÷ v).

A harmatpontnak nincs külön vonala: a pontból állandó nedvességtartalom mellett balra haladva a telítési görbével való metszéspont hőmérséklete a harmatpont.

Állapotpont keresése

1. Válassza ki a két ismert értéket. Általában a száraz hőmérséklet és a relatív páratartalom, vagy a száraz és a nedves hőmérséklet.
2. A két érték vonalának metszéspontja az állapotpont. Példa: a 26 °C-os függőleges vonal és az 50%-os relatív páratartalom görbéje.
3. A többi értéket az egyes vonaltípusok mentén olvassa le. A 26 °C-os, 50%-os állapotnál: nedvességtartalom 10,5 g/kg, entalpia 52,9 kJ/kg, nedves hőmérséklet 18,7 °C, harmatpont 14,8 °C, fajtérfogat 0,862 m³/kg.

Ennek a pontnak a megnyitása a kalkulátorban

Állapotváltozások olvasása

Érzékelhető fűtés és hűtés

A nedvességtartalom állandó marad, ezért az állapotpont vízszintesen mozog: fűtéskor jobbra, a harmatpont feletti hűtéskor balra. A relatív páratartalom fűtéskor csökken, hűtéskor nő.

Hűtés és párátlanítás

Ha a hűtőfelület hidegebb a harmatpontnál, a vízgőz kicsapódik, és az állapotpont balra lefelé mozog. A kilépő levegő relatív páratartalma általában 90-95% körül van. A harmatpontnál hidegebb falakon és csöveken ugyanígy páralecsapódás keletkezik.

Párásítás

Gőzzel történő nedvesítéskor az állapotpont majdnem függőlegesen felfelé mozog; vízbeporlasztáskor (párolgásos) egy nedves hőmérsékletű vonal mentén balra felfelé, így a levegő lehűl.

Keverés

A keverék légállapot a két állapotpontot összekötő egyenesen van, a nagyobb légmennyiséghez közelebb. 30% külső levegő esetén a helyiség pontjától a külső pont felé vezető út 30%-ánál található. 3000 m³/h 33 °C, 60% állapotú és 7000 m³/h 26 °C, 50% állapotú levegő keveréke: 28,1 °C, 54,7%.

Keverési példa megnyitásaÁllandó nedves hőmérsékletű irányvonal megnyitásaPáralecsapódás-ellenőrzés megnyitása

SHF és az irányjelző-skála

Érzékelhető hőhányad: SHF = érzékelhető hő ÷ (érzékelhető hő + látens hő). Ha a helyiség SHF értéke 0,8, a befújt levegő állapotpontjának a helyiség pontján átmenő „SHF 0,8 vonalon” kell lennie, hogy mindkét terhelést elvigye.

Kézzel úgy járhat el, hogy az irányjelző-skála közepét (a diagram bal felső részén) összeköti a 0,8 jelöléssel, így megkapja a meredekséget, majd a vonalat vonalzó háromszögekkel eltolja a helyiség pontjáig. A befújt levegő állapotpontjai ezen a vonalon vannak.

SHF vonal megnyitása

Hűtés szerkesztése lépésenként

A legtöbb diagramszerkesztési feladat ezt a sorrendet követi. Példa: külső levegő 33 °C, 60%; helyiség 26 °C, 50%; 30% külső levegő; a helyiség érzékelhető hője 10 kW, látens hője 2,5 kW; befúvási hőmérséklet-különbség 10 K.

1. Vegye fel a külső levegő OA pontját (33 °C, 60%) és a helyiség RA pontját (26 °C, 50%).
2. Kösse össze az OA és az RA pontot, és jelölje meg az M keverék pontot az RA-tól az OA felé vezető út 30%-ánál.
3. Az irányjelző-skálán olvassa le: SHF = 10 ÷ (10 + 2,5) = 0,8, és húzza meg az SHF vonalat az RA ponton át.
4. 10 K különbség esetén az SA pont ott van, ahol a 26 − 10 = 16 °C-os függőleges az SHF vonalat metszi. Ha ehelyett a léghűtő kilépő relatív páratartalma van megadva (például 90%), használja ennek a görbének és az SHF vonalnak a metszéspontját.
5. Befújt levegő térfogatárama = helyiség érzékelhető hője ÷ (ρ × cp × Δt) ≈ 10 × 3600 ÷ (1,2 × 1,006 × 10) ≈ 2980 m³/h.
6. Az M és az SA közötti vonal a léghűtő állapotváltozása. Léghűtő teljesítménye = tömegáram × (h_M − h_SA), kicsapódó nedvesség = tömegáram × (W_M − W_SA).

Példa megnyitása a hűtésszámításbanGyakorlás feladatokkal

A kalkulátor hűtés- és fűtésszámítása ugyanezeket a bemeneteket használja, és megadja a keverék pontot, a befújt levegő pontját, a léghűtő teljesítményét és a befújt levegő térfogatáramát, így a kézi szerkesztés ellenőrizhető. A fűtés sorrendje: keverés, majd fűtés (vízszintes), majd nedvesítés (gőzzel függőlegesen, vízbeporlasztással nedves hőmérsékletű vonal mentén), ugyanennek a panelnek a fűtési módjában.

Források

• ASHRAE Handbook Fundamentals 2017 (SI), 1. fejezet, Psychrometrics (állapotegyenletek, állapotváltozások, SHF)
• Az ábrát az oldal építésekor az oldal saját számítómotorja rajzolta (ASHRAE 2017 egyenletek, 101,325 kPa).