Léghűtő teljesítményének kalkulátora (két mért pont)
A léghűtő belépő és kilépő oldalán mért hőmérsékletből, páratartalomból és légmennyiségből meghatározza a tényleges hűtő- vagy fűtőteljesítményt. A Δt-módszer (ρ·Q·Cp·Δt) és a Δh-módszer (ṁ·Δh) értékét egymás mellett mutatja, a különbséggel és annak okával együtt.
Számítási alap
Az entalpiakülönbséges módszer ugyanazokat a definíciókat használja, mint a pszichrometrikus kalkulátor állapotváltozás-kártyája. A térfogatáram a belépő állapot fajtérfogatával számítódik át száraz levegő tömegárammá.
| Tétel | Képlet | Megjegyzés · alap |
|---|---|---|
| A száraz levegő tömegárama | ṁ = V / v₁ | V a belépő oldalon mért térfogatáram, v₁ a belépő állapot fajtérfogata (m³/kg száraz levegő). ASHRAE Fundamentals 2017, 1. fejezet, 28. egyenlet |
| Összes hő (Δh-módszer) | Q_t = ṁ · (h₁ − h₂) | A h a nedves levegő entalpiája (32. egyenlet). Hűtésnél a léghűtő által elvont hő |
| Érzékelhető hő | Q_s = ṁ · (1,006 + 1,86 x₁) · (t₁ − t₂) | A nedves levegő fajhője a belépő nedvességtartalom alapján számítandó. Megegyezik a kalkulátor állapotváltozás-kártyájával |
| Látens hő és kondenzvíz | Q_l = Q_t − Q_s, m_w = ṁ · (x₁ − x₂) | A látens hő az összes hő és az érzékelhető hő különbsége. A kondenzvíz a nedvességtartalom csökkenésével arányos |
| Δt-módszer (helyszíni közelítés) | Q = ρ · V · Cp · Δt, ρ = 1,2 kg/m³, Cp = 1,006 kJ/(kg·K) | A száraz levegő sűrűségének és fajhőjének közelítő értéke 20 °C körül. A nedvességváltozást (látens hőt) nem veszi figyelembe, ezért párátlanító léghűtőnél csak az érzékelhető hőt adja |
Számítási példa
Belépő állapot: száraz hőmérséklet 27 °C, nedves hőmérséklet 19,5 °C (relatív páratartalom 49,8%, abszolút nedvességtartalom 11,10 g/kg, entalpia 55,48 kJ/kg, fajtérfogat 0,8655 m³/kg); kilépő állapot: száraz hőmérséklet 14 °C, nedves hőmérséklet 13 °C (relatív páratartalom 89,6%, abszolút nedvességtartalom 8,92 g/kg, entalpia 36,62 kJ/kg); légmennyiség 10 000 m³/h (a belépő oldalon).
ṁ = 10 000 / 3600 / 0,8655 = 3,210 kg/s. Összes hő = 3,210 × (55,48 − 36,62) = 60,54 kW (17,2 RT). Érzékelhető hő = 3,210 × (1,006 + 1,86 × 0,01110) × 13 = 42,84 kW, látens hő = 17,70 kW, kondenzvíz 25,2 kg/h.
A hőmérséklet-különbséges képlet: 1,2 × 2,778 × 1,006 × 13 = 43,59 kW, ami 28,0%-kal kisebb az entalpiakülönbséges módszernél. A különbség nagy részét a látens hő adja (az összes hő 29%-a), a többi a ρ·Cp közelítésből ered.
Korlátok és mérési hiba
A mérési hiba nagymértékben megváltoztatja az eredményt. Nedves levegőben, például a léghűtő kilépő oldalán, 0,5 K nedves hőmérséklet-eltérés entalpiában kb. 1,3-1,7 kJ/kg (e példa kilépő és belépő állapotában), ami ebben a példában az összes hő mintegy 7-9%-os eltérését jelenti. A nedves hőmérsékletet nedves kanócos hőmérővel és elegendő légsebesség mellett (kb. 3 m/s vagy több) mérje; a relatív páratartalom-érzékelők pontossága a kilépő oldali telítettség közelében romlik.
A légmennyiségmérés (pitot-csöves bejárás, szélsebességmérő) hibája egyenesen arányosan jelenik meg az eredményben. A kilépő oldalon a léghűtő közvetlen mögötti rétegződés (egyenetlen hőmérséklet) és a lesodort vízcseppek elkerülésére több pont átlagát használja.
A számítás standard légköri nyomással (101,325 kPa) történik. A ventilátor hőleadása és a légcsatorna hőnyeresége külön nem kerül levonásra.
Források
- ASHRAE Handbook, Fundamentals 2017 (SI), 1. fejezet, Psychrometrics: entalpia (32. egyenlet), fajtérfogat (28. egyenlet), nedves hőmérséklet (33. és 35. egyenlet)
- Helyszíni közelítés: ρ 1,2 kg/m³, Cp 1,006 kJ/(kg·K): standard levegő 20 °C-on, tengerszinten
Utolsó módosítás: 2026-10-07