Gyakori kérdések

A nedves levegő állapotának egyetlen grafikonon való ábrázolása. A vízszintes tengely a száraz hőmérséklet, a függőleges az abszolút nedvességtartalom (1 kg száraz levegőben lévő vízgőz grammban). Rájuk vannak rajzolva az állandó relatív páratartalom, entalpia, nedves hőmérséklet és fajtérfogat vonalai, így bármely két érték ismeretében a többi jellemző leolvasható.

A légtechnikai (HVAC) tervezésben, a léghűtők és párásítók kiválasztásában, az épületek környezetének szabályozásában és a páralecsapódás megítélésében használják.

① A száraz hőmérséklet az alsó vízszintes tengelyről húzott függőleges egyenes, ② az abszolút nedvességtartalom a jobb oldali függőleges tengelyről húzott vízszintes egyenes, ③ a relatív páratartalom a bal alsó sarokból a jobb felső felé ívelő vörösesbarna görbe (a legkülső vastag fekete vonal a 100%-os telítési görbe), ④ az entalpia a telítési görbén kívüli skáláról jobbra lefelé haladó zöld ferde vonal, ⑤ a nedves hőmérséklet az entalpiavonalakkal közel párhuzamos zöldeskék szaggatott vonal, ⑥ a fajtérfogat a meredek szürkéslila pontozott vonal.

A harmatpont az a hőmérséklet, ahol a pontból balra húzott vízszintes egyenes metszi a telítési görbét. Ebben a kalkulátorban a kurzor ráhúzásakor az adott hely értékei azonnal megjelennek a kurzor melletti kártyán.

A száraz hőmérséklet, relatív páratartalom, nedves hőmérséklet, harmatpont, abszolút nedvességtartalom, entalpia és fajtérfogat közül bármely két, egymástól független érték megfelel (24 páros). Az azonos információt hordozó párokat, például az abszolút nedvességtartalmat és a harmatpontot, valamint a telítési görbe fölötti állapotokat (100% feletti relatív páratartalom) a program indoklással elutasítja.

Példa: 30 °C száraz és 22 °C nedves hőmérsékletnél a relatív páratartalom 50,0%, a harmatpont 18,4 °C, az abszolút nedvességtartalom 13,30 g/kg.

A száraz hőmérséklet a levegő tényleges, hagyományos hőmérővel mért hőmérséklete.

A nedves hőmérsékletet vízzel átnedvesített kendővel körbetekert hőmérővel mérik, amelyen levegő áramlik. A párolgás hőt von el, ezért ez alacsonyabb a száraz hőmérsékletnél. Minél szárazabb a levegő, annál nagyobb a különbség; telített állapotban (100% relatív páratartalom) a kettő megegyezik. Fontos érték a hűtőtornyok és a párolgásos hűtés teljesítményének megítéléséhez.

A kalkulátor nedves hőmérséklete az ASHRAE egyenletek szerinti termodinamikai nedves hőmérséklet.

A relatív páratartalom (%) azt mutatja meg, hogy a levegőben lévő vízgőz mennyisége az adott hőmérsékleten felvehető legnagyobb mennyiség hány százaléka. Azonos vízgőzmennyiség mellett is változik, ha a hőmérséklet változik.

Az abszolút nedvességtartalom (g/kg száraz levegőre) az 1 kg száraz levegőben lévő vízgőz tömege; a hőmérséklettől függetlenül csak a vízgőz mennyiségét írja le. Fontos: a magyar szóhasználatban az „abszolút páratartalom” általában az 1 m³ levegőben lévő vízgőz tömegét (g/m³) jelenti, ami más mennyiség.

Példa: a 20 °C-os, 50%-os levegő nedvességtartalma 7,26 g/kg, a 30 °C-os, 50%-osé 13,31 g/kg. A relatív páratartalom azonos, a vízgőz mennyisége mégis majdnem kétszeres.

Az entalpia (kJ/kg száraz levegőre) az 1 kg száraz levegő és a benne lévő vízgőz hőenergiájának összege. A képlete h = 1,006 t + x (2501 + 1,86 t): az első tag a száraz levegő érzékelhető hője, a második a vízgőz látens és érzékelhető hője.

A levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges hőmennyiséget a „tömegáram × entalpiakülönbség” adja. A diagramon az állandó entalpiájú vonalak balról fent jobbra lefelé haladó ferde vonalak.

Az a hőmérséklet, amelyre a változatlan nedvességtartalmú levegőt lehűtve az telítetté válik, és harmat kezd lecsapódni.

Ha a fal, az ablak, a légcsatorna vagy a cső felülete hidegebb a harmatpontnál, páralecsapódás keletkezik. Példa: a 25 °C-os, 50%-os helyiséglevegő harmatpontja 13,9 °C, ezért minden ennél hidegebb felületen víz csapódik le.

A diagramon a pontból balra húzott vízszintes egyenesnek a telítési görbével alkotott metszéspontja mutatja.

A fajtérfogat (m³/kg száraz levegőre) az 1 kg száraz levegő által a vízgőzzel együtt elfoglalt térfogat, a sűrűség (kg/m³) pedig az 1 m³ nedves levegő tömege (a vízgőzzel együtt).

A kettő nagyjából egymás reciproka, pontosan azonban sűrűség = (1 + x) / fajtérfogat (x kg/kg egységben). Példa: 25 °C-on és 50%-nál a fajtérfogat 0,858 m³/kg, a sűrűség 1,177 kg/m³.

A melegebb vagy nedvesebb levegő könnyebb: a sűrűsége csökken, a fajtérfogata nő. A fajtérfogat segítségével a térfogatáramot (m³/h) tömegárammá lehet átváltani, ami a ventilátorok és légcsatornák tervezésénél fontos.

Az ASHRAE Handbook Fundamentals 2017 1. fejezetének egyenleteit használja: a telített vízgőznyomást a Hyland-Wexler egyenlettel, a nedves hőmérsékletet és a harmatpontot közelítő képlet helyett iterációval számolja.

A számítómotor saját fejlesztés, és automatikus teszt veti össze a PsychroLib nevű nyílt könyvtárral, amely ugyanezeket az ASHRAE egyenleteket valósítja meg: a hőmérsékletek 0,001 °C-on belül, az abszolút nedvességtartalom, az entalpia és a fajtérfogat 1e-9 relatív hibán belül egyezik. Nagyon száraz levegőnél, 0 °C körüli nedves hőmérsékletnél azonban az ASHRAE egyenletek víz és jég közötti váltása miatt a nedves hőmérséklet kissé eltérhet.

101,325 kPa légköri nyomáson: abszolút nedvességtartalom 9,88 g/kg, entalpia 50,3 kJ/kg, nedves hőmérséklet 17,9 °C, harmatpont 13,9 °C, fajtérfogat 0,858 m³/kg, sűrűség 1,177 kg/m³, vízgőz parciális nyomása 1585 Pa.

Összes hő = a száraz levegő tömegárama × (kilépő entalpia − belépő entalpia), érzékelhető hő = tömegáram × (1,006 + 1,86 × belépő nedvességtartalom) × hőmérséklet-különbség, látens hő = összes hő − érzékelhető hő, kondenzvíz = tömegáram × nedvességtartalom-különbség.

Példa: a 33 °C-os, 60%-os levegő 26 °C-ra, 50%-ra hűtése 3600 kg/h száraz levegő mellett 29,25 kW összes hőt, 7,29 kW érzékelhető hőt, 21,96 kW látens hőt, 0,25 érzékelhető hőhányadot és 31,0 kg/h kondenzvizet ad. 10 000 m³/h (a belépő állapotra vonatkoztatva) esetén ez 90,9 kW és 96,4 kg/h.

Ebben a kalkulátorban elég két pontot összekötni, és megadni a légmennyiséget.

Igen. Kattintson a fejléc jobb oldalán lévő „Légköri nyomás 101,325 kPa” feliratra (telefonon a menüben a „Légköri nyomás” elemre), és adjon meg magasságot (m) vagy légköri nyomást (kPa). Az egyik mező módosításakor a másik azonnal átváltódik a standard légkör egyenletével (ASHRAE 1. fejezet, 3. egyenlet); például 800 m körülbelül 92,08 kPa, 1500 m körülbelül 84,56 kPa.

A nyomás módosításakor a diagram minden görbéje (telítés, relatív páratartalom, entalpia, nedves hőmérséklet, fajtérfogat, az entalpiaskála és az irányjelző-skála) újrarajzolódik az új nyomáson, a felvett pontok pedig a megadott két értékből újraszámolódnak. Ugyanazon 26 °C-nál és 50%-nál alacsonyabb nyomáson nagyobb az abszolút nedvességtartalom (84,56 kPa-on kb. 12,6 g/kg). Az állapotváltozások kW értéke, a levezetés, az exportálás, a nyomtatás és a megosztott linkek is ezt a nyomást használják. A tartomány -500 és 5000 m közötti magasság (kb. 54,02 és 107,48 kPa közötti nyomás); a „Tengerszint” gombbal vagy a Ctrl+Z-vel térhet vissza.

Ha a kurzort a diagram fölött mozgatja, a kurzor melletti kártyán megjelenik az adott hely száraz hőmérséklete, relatív páratartalma, abszolút nedvességtartalma, entalpiája, nedves hőmérséklete és harmatpontja. A diagramra kattintva állapotpont jön létre, amely húzással mozgatható.

A jobb oldali kalkulátorban válasszon ki két megadott értéket, és írja be a számokat: a pont pontosan a megfelelő helyre kerül. Két pont összekötésével állapotváltozás (hűtés, fűtés, párásítás stb.) jön létre a megadott légmennyiséghez tartozó kW értékkel, a „Keverés” pedig két levegő keverékpontját hozza létre.

Telefonon koppintással vehet fel pontot, hosszú nyomással célozhat és olvashatja le az értékeket.

Igen. A diagram feletti eszköztár „Exportálás” menüjében a pont- és állapotváltozás-táblázatot CSV-ként, a diagramot PNG vagy SVG képként töltheti le, a „Nyomtatás / Mentés PDF-ként” pedig A4-es méretben nyomtatja a diagramot és a táblázatokat (a nyomtatási ablakban válassza a „Mentés PDF-ként” lehetőséget).

A „Link másolása” az aktuális pontokat és állapotváltozásokat megnyitó címet másolja, így megosztható; a munka automatikusan mentődik ebben a böngészőben, újranyitáskor is megmarad. A kézzel szerkeszthető üres diagram a PDF letöltési oldalon (https://psychart.kr/hu/download/) érhető el.

Igen. A PDF letöltési oldalon (https://psychart.kr/hu/download/) három változat tölthető le ingyen, A4 és A3 fekvő formátumban: normál színes, halvány (kézi szerkesztéshez) és fekete-fehér.

A tartomány: száraz hőmérséklet -10 és 50 °C, abszolút nedvességtartalom 0 és 30 g/kg, SI egységek, 101,325 kPa légköri nyomás; finom beosztással (1 °C, 0,5 g/kg, 1 kJ/kg) és érzékelhető hőhányad irányjelző-skálával. Nyomtatáskor a „Tényleges méret” beállítást válassza.

Ingyenes, regisztráció nélkül, tanulásra, kutatásra és munkára egyaránt használható.

A jellemzők táblázatának és a pontlistának a „Táblázat másolása” gombja tabulátorokkal tagolt táblázatot másol, amely közvetlenül beilleszthető az Excelbe. Fájlként is letöltheti: „Exportálás” > „Táblázat (CSV)”.

A Chrome, az Edge, a Safari és a Firefox aktuális verzióiban. Telefonon és táblagépen is működik: koppintással pont vehető fel, hosszú nyomással leolvashatók az értékek, a pontok húzhatók.

Sok pont és állapotváltozás áttekintéséhez az asztali képernyő kényelmesebb. A sötét megjelenést a jobb felső gombbal kapcsolhatja be.